"Mindig az alkalomhoz igazodok. Amikor érdekel a téma és szabad a vásár, akkor nagyon sokat fényképezek, egyszerűen nem tudok betelni vele. Számolatlanul csinálom a képeket, nem gondolok célszerűségre, takarékosságra. Máskor, amikor olyan a pillanatnyi hangulat, hogy úgy érzem zavarnék, akkor nem tudok fotós lenni, visszafogom magam. Azt hiszem, egy hétnél tovább nem lennék jó fotóriporter. Képtelen vagyok átgázolni a helyzeteken. De ha valamilyen témában szabad jelzést kapok, akkor nehezen tudom visszafogni magamat. Utólag pedig mindig bebizonyosodik, hogy a téma alapos körüljárása nem csupán egy vagy két jó képet jelent, hanem egy egész bázist, ami az idő teltével felértékelődik, dokumentum értékű." – részlet Ádám Gyula Fotóművészet c. újságban megjelent interjújából, melyet a Fotótanú blog elevenít fel.
Ajánlom figyelmetekbe ezt az interjút, a fotós egy képének igazán élvezetesen megfogalmazott értékelését, valamint napjainkban látogatható tárlatának online anyagának megtekintését.
A kiállítás anyagot végignéztem, remek fotók..az első fazekasos például. :) De csak kiemeltem egyet a sok jó közül.
VálaszTörlésörülök, hogy volt rá időd, energiád! néha már én is olyan sok mindent ajánlok itt, hogy nem tudom mennyi befogadható ebből. ezt az anyagot kár lett volna kihagyni úgy érzem!
VálaszTörlésBizony kár.
VálaszTörlésNéha időhiány miatt lassan követem az eseményeket, viszont "ínségesebb" napokon kifejezetten jó akár a régebbi bejegyzések közt is kutatni. :)
ennek örülök! :) ilyen szempontból látom értelmét blogolni. menteni az utókornak, magunknak, megosztani másokkal.
VálaszTörlés